A mai világban - bár jómagam sem használom a munkám során - én is elengedhetetlennek tartom azt, hogy az emberek idegen nyelveken beszéljenek, mert a mindennapi életünket is megkönnyítheti egy-egy nyelv ismerete. Azonban míg korábban a diploma megszerzését kötötték államilag elfogadott, középfokú nyelvvizsgához, addig jövőre már a felvételinél kérniük kell a papírt a felsőoktatási intézményeknek arról, hogy a felvételiző rendelkezik legalább egy idegen nyelvből középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával.

Vagyis bemeneti követelménnyé válik a középfokú nyelvtudást igazoló papír, ami azonban akár 40-45%-kal is csökkentheti a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, és így a potenciális diplomások számát.

Az elmúlt években legalább 90-100.000 nyelvvizsga hiányában kiadatlan diploma hevert az egyetemek raktáraiban. A kormány – észlelve a helyzet tarthatatlanságát – nagyszabású diplomamentésbe kezdett, és több milliárd forintból összebarkácsolt egy szakmailag megkérdőjelezhető programot. A diplomamentőben résztvevő diákok számára ingyenes tanfolyamokat biztosított az állam a programban résztvevő nyelviskolákban, a képzés díját viszont sikertelen vizsga esetén vissza kellett fizetniük a résztvevőknek. A program pedig annak rendje és módja szerint meg is bukott (a Speak nyelvviskola részletesen leírta az okokat), hiszen csak minden tízedik érintettnek sikerült kiváltania a diplomáját.

Bár a kormányzat átfogó vizsgálatot indított a nyelvoktatás hazai helyzetének feltérképezésére, és kész stratégiát ígért a terület fejlesztésére, a kötelező nyelvvizsga rendelet visszavonása egyelőre fel sem merült. Sőt, ahogy az államtitkár válaszából is kiderült: az oktatási kormányzat szerint minden rendben van.

És mivel jómagam is beleestem abba a történetbe, hogy nyelvvizsga hiányában nem kaphattam diplomát, így azt gondolom, hogy a saját történetem keresztül is feltudom hívni arra a figyelmet, hogy, ha már a felvételihez is kötelező lesz a nyelvvizsga, mekkora probléma lesz ez az oktatási rendszerben.

Kezdjük talán a középiskolánál. Itt még túl nagy problémáim nem voltak a tanulással. 4.8 volt az átlagom, és bár az angolt soha nem szerettem, de volt lehetőségem spanyolul tanulni, amit viszont imádtam, és egész jól is ment. Érettségikor is a spanyolt választottam, nem volt túlságosan nagy probléma a letétele, de már akkor látszott, hogy nem ez a terület az erősségem, 62%-kal ez lett a leggyengébb érettségim.

Főiskolára felvételiztem, nyelvvizsga nélkül is bekerültem, hiszen rengeteg pedagógusképzésen - óvodapedagógus szakon pedig pláne - nem túl magasak a pontszámok, mivel egyéb okok miatt nagyon kevesen kezdik el, majd fejezik be ezt a szakot, aki pedig - engem is beleértve - a pályán marad, már szinte olyan ritka mint a fehér holló. Mivel a felsőoktatási intézményeknek nem kötelező nyelvórákat biztosítani a hallgatóknak, így nekünk sem voltak nyelvóráink leszámítva azt a kb. 20 embert, aki nyelv-specializációs volt, valamint azokat a német-nemzetiségi szakon tanulókat, akiknek már akkor is bemeneti követelmény volt a német nyelvvizsga - ez az évfolyamom körülbelül 25%-át tette ki.

Én már a főiskolás éveim alatt jártam különórákra angolból (habár ahogy korábban említettem soha nem volt a szívem csücske, de olcsón csak angolt tudtam tanulni), próbálkoztam a nyelvvizsgákkal, de sajnos hiába sikerült mindig a beszélgetésem 60-70% fölött, a magnó utáni szövegértés, valamint az írásbeli nyelvtani és levélírási feladatai rendre 60, sőt sokszor 40% alatt voltak. Ez odáig fajult, hogy 6 sikertelen angol nyelvvisga próbálkozás után feladtam, azonban mivel továbbra is szerettem volna óvóbácsiként dolgozni, ezért muszáj volt valamit kitalálnom, így visszatértem a spanyolhoz. Fél év kőkemény tanulás és súlyos kiadások árán itt a harmadik próbálkozásomra meglett az írásbelim, majd negyedik alkalommal a szóbelim is.

Most pedig számoljuk ki, hogy ez nagyjából nálam mennyibe is került:

10 nyelvvizsga díja: kb. 300.000 Ft.
tankönyvek, egyéb segédeszközök: kb. 50.000 Ft.
tanfolyamok, magántanár (7 év alatt, csak átlag heti egy alkalommal számolva 1500 Ft): kb. 546.000 Ft.

De most már, ha akarnék visszaigényelhetnék 30.000 forintot az első sikeres vizsgám után. Nagy buli...

Tisztában vagyok azzal, hogy az én esetem kicsit extrémebb, de megmutatja azt, hogy, ha valakinek nincs kifejezetten jó képessége a nyelvtanuláshoz, vagy akár nem érdekli, nem használja a mindennapokban, mennyire nehéz lehet megszereznie egy olyan dokumentumot, amely lássuk be teljesen felesleges, mert nem tükröz valódi nyelvtudást, és a munkáltatók - akik kérnek idegennyelvi ismeretet - sem a papírt veszik figyelembe, hanem a jelentkező valós képességeit.

És ez a valós képesség mi lenne? Maga a nyelvhasználat és a nyelvtudás, azonban a mai nyelvvizsgarendszer nem ezen alapul, tehát nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy

Rengetegen vannak ugyanis olyanok, akiknek bár van papír a kezükben, éles helyzetben egy szót sem képesek megszólalni idegen nyelven, és vannak olyanok is - mint én - akik nem esnek kétségbe, tudnak beszélni (ami szerintem maga a lényege lenne az egésznek), de a nyelvtani részeknél nem tudnak úgy teljesíteni, pont azért, mivel élő nyelvben elmegy a hiba, és amikor beszél az ember nem arra figyel, hogy ez most tökéletes-e, hanem, hogy megértsék.

Összegezve a mondandómat számomra az egész kötelező nyelvvizsga megszerzése egy kényes dolog, de nem csak magam miatt. Sok tízezer fiatal kortársam van ugyan ebben a cipőben, hogy azért nem szerezhetnek diplomát, mert nincs nyelvvizsgájuk, a jövőre bevezetendő, már a felvételinél kötelező nyelvvizsga bevezetése csak még súlyosabban fogja érinteni a fiatalokat, ami nem csak a felsőoktatásban tanulók számát fogja csökkenteni és sok vidéki főiskola/egyetem megszűnését eredményezheti, hanem az egész ország összeomlását hozhatja a magával. Sok olyan fiatal nem fog tudni bekerülni a felsőoktatásba, akiknek ott lenne a helyük, így csak folytatódni fog a kivándorlás, a népességfogyás. Ez nem csupán rossz döntések sorozata, hanem az országban jellemző tudatos butítás egyik pontosan kidolgozott eleme, amelyet olyan emberek szavaznak meg "képviselőként", akiknek többségének szintén semmilyen papírja nincs arról, hogy beszélnének legalább egy idegen nyelvet.

És végezetül jöjjön a nem fizetett, de számomra fontos politikai hirdetés. Legyünk minél többen április 26-án a Kossuth téren, és harcoljuk ki magunknak, és minden fiatalnak a jogot arra, hogy lehetőségük legyen tanulniuk, amely kortól, nemtől, vallási felekezettől, bőrszíntől és minden másától függetlenül mindannyiunk számára fontos és elengedhetetlen, hogy az ország ne rohanjon a biztos végzete felé: https://www.facebook.com/events/1140079612833470/